Warhammer - Csata és taktika

Álljon most itt egy kis Warmachine csataleírás, annak aki még nem találkozott a játékkal.

Nem sokat tudok a warmachine-ról, de azt tapasztalom, hogy az emberek szeretik. És félek is többet megtudni, mert látom magam előtt az asszony arcát, hogyan nézne rám, ha hazaállítanék egy újabb adag figurával. 

Ha tudná, hogy a sufniban hány seregem van a szöges dobozok alatt elrejtve...  :)

(Hála az időgépemnek, a post megjenésének idejében én éppen gyepálom az ellenfeleimet az FFZ-n, és már csak párat kell aludnotok, és végre saját csataleírással jelentkezem)

Nehogy az RSS readeretek üresen kongjon a jövő hétig, amikor is jelentkezem majd a Free Fire Zone-os csatáimmal, addig is itt van egy igényesen leírt és megrajzolt csataleírás tengerentúli barátainktól.

Lizardmen/Wood Elf játékosoknak - illetve akik játszanak ellenük - érdemes elolvasni, mert van a játékmenetben pár hiba, amiből lehet tanulni. 

..és a hős veterán űrgárdista rendőr sikeresen megdobta a 4-es BS-ét, így a páncélozatlan orkok tüntetők rohamát sikeresen megakasztotta, de nem számolt a plazma fegyverekkel molotov-koktélokkal, amelyek nagy ívben repültek rá a Land Raiderre vízágyúra, sikeresen mozgásképtelenné téve azt, majd...

Egy kis összefoglalót adok most a Migthy Empires kampány alakulásáról.

Lezajlott a harmadik forduló, amiben a győzelmemért 4 birodalom pontot zsebeltem be, plusz erre a 3. fordulóra egy építési bónuszt választottam, miszerint ingyen építhetek egy épületet - ezzel kiegészült a birodalmam még egy bányával, azaz van két területem, rajta 1-1 bánya. A 4 pontból pedig vettem egy területet és arra felhúztam egy várat majd egy várost, azaz a város miatt olyan, mintha 4 területem lenne, ezzel kábé a középmezőnyben vagyok.

...s amikor felmegyek városkám legmagasbb tornyába, és szétnézek birodalmomon, látom a határokon gyülekező ellenséges seregeket. Szerencsémre sehol egyetlen démon, a Wood Elfek és az Ogrék ütötték fel tanyájukat - csupa olyan faj, ami ellen van esélyem győzni és a Nagy Öregeknek hála, eléggé ismerem is őket.

A negyedik fordulóban apró gonoszságot követtem el, megpróbáltam kihívni Lycan Wood Elfjeit, és azt az Eseményt választottam, hogy Lycan ne kaphasson semmilyen aranyat ebben a körben. Háhta bejön, és ha igen, akkor 100-150 pont előnnyel indulok ellene. Ha meg nem vele küzdök, akkor legalább gyengítettem egyik szomszédomat...

Hogy mikor fogjuk ezt a csatát lejátszani, nem tudom, de sok függ tőle, hiszen szomszédosak vagyunk, és egymást leabálva tudunk csak terjeszkedni... természetesen a csatáról be fogok számolni, reméljük izgalmasabb lesz, mint a harmadik forduló...

2008.10.22 9:39 :

Kiegészítés: Elkombináltam magam, és Garvey az ő Ogréival hamarabb jött, és ezért ő hívta ki Lycant, most Jézus ellen kell játszanom.... MEGINT DÉMONOK. 

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Egy újabb csataleírás TengerSAM tollából, ezt érdemes azoknak is elolvasni, akik csak fantasyban utaznak. (és feltétlenül nyomjatok tovább a klubos életben anekdotaként fel-fel zengő skaven történetre, megéri.)

Bevezető

Lejátszottuk a Mighty Empires kampány harmadik játékát Zozóval, és ugyan csináltam képeket a csatáról, de nem áll szándékomban semmiféle tárhelyet elfoglalni feleslegesen ezekkel a képekkel. :) Magáról a csatáról sem szeretnék sok mindent mesélni, viszont pár dolgot szeretnék kifejteni - avagy egy kis Teóriahammerre hívlak benneteket, azaz "mit lehetett volna másképp" agymenésre - és szabad a száj, lehet be(le)szólni.

Összefoglaló

A csatáról röviden annyit, hogy tőlem összesen leesett 4 szkink scout figura, 1 Szalamander és 4 kezelő, azaz Zozó rajtam nulla pontot hozott, míg a Dark Elfek veszítettek egy osztag hárpiát. Ez utóbbi mínusz 178 pontot hozott Zozónak, mert az utolsó körben kimozdult egy osztag hárpiával, hogy egy térfelet én ne tudjak megszerezni (-100) és sajnos figyelmetlenségből a generálisom rohamtávján (9"-et mozgó Szaurusz hős) belül rakta le őket... És ez is lett a vesztük.

Így végül én a két térfél helyett hármat tudtam magaménak, Zotyó egyetlen térfelén én is jelen voltam, így végül +378 ponttal nyertem a kb 1300 pont körüli csatát - és nem vagyok rá büszke.

Zozó az egyik sarokba állt fel két nyílágyúval és 2 varázslóval, én pedig a nyílágyúk hatótávján túl az asztal túlfelén vagy takatásban, erdőbe bújva a többi osztagommal. Mivel nem láttam értelmét annak, hogy kitörjek és lelövessem magam feleslegesen, ezért hátráltam a Kroxigorokkal és végig takarásban toltam előre a szkinkeket és a terradonokat. Zotyó is végig féltve mindenét, amije csak volt, folyamatosan hátrált, felmászott a sarokban lévő dombra, és nem tudott se lőni, se varázsolni, hogyha kitörnék, nehogy elkapjam.

Teóriahammer 

1. Szerintem Zozó simán uralhatta volna a játékot. A nyílágyúkkal a dombra való visszavonulás helyett pozícióba kellett volna állni, hogy ne legyen olyan szög, ahol el tudjak bújni - ezzel rákényszerítve engem arra, hogy kitörjek.
2. A varázslónők képesek 24"-re lövöldözni, ráadásul akkor a szkinkek sem tudtak volna löni. Mivel a Dark Steed-ek 18-at mennek, ezért simán ki lehetett volna engem manőverezni, hiszen az én veszélyzónám max 20" a Terradonoknak, és 21" a Szalamandráknak, a javelines szkinkeknek meg 14".
3. Ezzel kellett volna rákényszeríteni engem, hogy támadjak, és legalább két kör, amíg odaérek. A fúriák rohamból simán megeszik a szkinkeket, illetve a fúriákkal kellett volna közel csalni a Kroxigorokat. A terrákat egy lövés/MM elviszi, egyedül a kroxik jelentettek volna veszélyt, erre kellett volna csak ügyelni, hogy ne én rohamozzak. 

Várom a véleményeket. 

Itt egy nagyon pofás és részletes beszámoló, ugyan angolul, de a Lizardmen játékosoknak érdemes végigfutni - na persze nem csak nekik, lehet belőle tanulni és szórakoztató is - ha van elég időd :D

The Pyramid Vault forum

Legközlebb a jövő héten magam jelentkezem a legeslegsötétebb elfek elleni csatámmal...

Szintén az Inkvizítor fürumáról származik az alábbi csataleírás

"No tegnap megvolt a felfrissitő játékom és hát úgy látszik már tényleg csak a szám nagy. Az új dark elfek ellen mentem, és csúnya zakó lett a vége. Magam egy 3 varázslós, közelharci hősös +1-2 assasinos felállásra számítottam, hárpiákkal és dark riderekkel akik leszedik hadigépeim, és pár tömb, esetleg lovasság. (nos igen Buci kollega mindig valami hasonlót hozott, és most is valami ilyesmin okoskodik, az a baj hogy nem dark elf ellen készültem hanem ellene :D) Cserébe kaptam egy 2hidra 1 blackdragon felállást, ami ellen nem is nagyon volt orvosságom. Rádásul még egy pegás hero a pár hárpia ellen. Még egy black guard és pár töltelék osztag.

Nálam volt 3 massziv savage ork unit, 2 night gobbo fanatic hordozó, 3 varázsló ebből 1 lord, meg egy Bork generális, támogatásként meg 2 farkas meg 2 pumpi. Újabban mindig az a gondom hogy nem jövök ki a pontból, hiába hozok szinte mindent bugyiban, valahogy nem sikerül kioptimizálnom magam az új lista szerint.
Tervem az volt hogy valahogy levarázslom a zavaró osztagokat és a sárkányt, esetleg fanatikussal a dögöket megeszem, maradékot begyalulom de ez nem igazán jött össze. Egyrészt hiába volt mágia fölényem nem nagyon érvényesült, sárkány nagyon hamar nagyon rossz helyre került nekem, pegás hős is köpködött, apró kis trükkjeim se jöttek be, le is miscastoltam egyik sámánomat, másikat meg elvesztettem egy idiota dispellben...

Egyedüli komoly veszteség amit okoztam az az egyik hidra levágása a bigUn osztagommal, de ez édes kevés volt mert rádásul rossz helyre overrunoltak is.

Az meg már végkép az én hibám hogy megfeledkeztem róla hogy végig +1el disspelezek, pedig még többször rá is néztem a rosteremre hogy nincs valami ilyenem mert kéne... Sose akadt meg rajta a szemem pedig többször is kellett volna...

Lényeg a lényeg mikor a heros BigUn osztagot 3 oldalról támadta egy sárkány egy black guard meg egy dark rider osztag, és ezen kivül csak egy gobbo osztag meg 5db savege ork volt pályán nem láttam értelmét tovább húzni.

Régi orkok jobban tetszettek, új Darkelfek erőssek nagyon, kölcsönveszem Daniboy UD seregét ha versenyezni akarok :P" 

Az alábbi csataleírás Zozo billentyűzetén keresztül érkezett az Inkvizítor eldugott fórumába. 

"Nagyon jó volt játszani káosz ellen. Mindig is féltem a káosz erőit főleg elfekkel a 3-as erő miatt.

Hát igazából a seregírásnál is rontottam mert a hősöm csak 6-os erővel jött mikor jöhetett volna 9-essel egy erőitallal (+3erő). Ehelyett vettem neki halhatatlan páncélt aminek semmi értelme nem volt mert a sárkányt üttötte alattam, ez meglepő volt számomra mert mi mindig a hősre mentünk régen ... de az régen volt úgy látom :). Szóval így a nagydémon került ki győztesen a csatából köszönhetően a kezdeményezésének és a 7-es erejének :). Persze túlerő félelem miatt elfutott a halhatatlan hősöm is amit a nagydémon túlrepült természetesen és így meghalt :).

A csatát is elrontottam mert két hydrát hoztam amik meg tudták volna kajálni a kutyákat talán a nagydémon ellen is lett volna esélyem, mivel azonban legutóbb úgy bejött a sablon ezért én fújkáltam a kutyákat aminek az eredménye az lett hogy a démonok bele tudtak lőni a hydrába (mivel közelharcba nem tudtak volna)és persze láng csóvával amit nem lehet regenerálni... :( így egy hydrát elpazaroltam 1-2 kutya megölése miatt. Igazából ezen a ponton dőlt el a küzdelem mert a juggernaut-os hősének 0+-os mentője volt így szinte megüthetetlen volt (számomra) még az 5-ös erővel is 2+ de legalább fel lehetett volna tartani a hydrával (regeneráció 5-ös szívósság 5-seb)...

Így azonban a Malekith testőrségére jutott ez a nemes feladat akik mind egy szálig fel is áldozták az életüket ilyen ostoba lépés után mivel a maradék kutya el is döntötte az ütközetet a juggernaut-os hős részére ezen oldalon....

Természetsen a vérszomjas lerednezte a másik testőr osztagot akik az íjászatt mögött várták hogy történjen valami mert ugye kimanőverezni nem tudtam velük.... még egy hiba annak ellenére hogy megfogadtam már nem hozok két íjász osztagot.... na de majd legközelebb :)

Igazából amikor a nagydémon túlélte és tudtam hogy a 0+-os páncélt nem ütöm át már a csata elveszett, a hangsúly csak azon volt milyen veszteségeket tudok okozni... mivel azonban csak a kutyák a nagydémon és a juggernaut-os hős volt elől ezért csak a kutyákat tudtam leszendi meg pár gyenge próbálakozással íjászattal és könnyűlovas íjászattal, a hátul hagyott 3 démon osztagból kettőt ziláltam szét....mert sajan a könnyűlovas rohamot már nem tudtam bevinni, mert a mágiafázis 25% -os vesztesége miatt elfutottak majd rallyzni sem sikerült őket.

Bár az esélyem meg volt és a sereg sem volt teljesen elcseszve, elsőre elég gyenge próbálkozás volt de legközelebb okosabban mozgok, illetve finomítok a seregen.
Next time hősöm 9-es erővel rohamoz, és talán sikerül megölnöm azt a hegyomlást, és akkor természetesen a hydrára is jobban vigyázok és berongyolok vele közelharcba, ahogyan azt kellett volna csinálni, ja és az íjászat fele otthon marad helyettük inkább egy könnyűlovas egység jön hátba, oldalba, mellbe roham miatt.... Most is nagyon jól jöttek volna bal oldalt mert ott tök üres volt az asztal és hátba tudták volna kerülni a démon alaposztagokat így azok 1-2 körig nem a hydrával foglalkoztak volna mert akkor háttal lettek volna a lovasoknak.

Köszönöm a játékot és remélem nem marad megtorlatlanul a csúfos vereség.

:)"

És itt van ellenfele, Jézus kommentárja röviden
"Csak pár mondatban: Zozo első játéka volt démonok ellen, nekem szintén az első játék volt az új DE-ek ellen. Alaposan alábecsültem a sárkányos lordot meg a hidrákat, de végül nem lett belőle baj. A Bloodthirster így is vitte a sárkányt (bár lehetet volna másként is), az egyik hidrát a horrorok lelőtték flaming mágiával, a másik túlélte a csatát és lezúzott egy egység flesh houndot meg egy egység horrort. Minden mást pedig sikerült lepucoválnom elfogadható veszteségek árán.

Nem volt túl baráti a sereg amit összeraktam, de úgy tűnt Zozot nem zavarta. Utólag átbeszéltük a meccset, remélem hasznos volt és tanult belőle. Szerintem lesz olyan emit másodszor nem fog beszívni ;)"
 

A Mighty Empires Kampány minden egyes fordulójában 100 ponttal többől lehet sereget építeni, de a kampány során szerzett aranyakkal (1 arany = 1 pont) lehet növelni az adott csata pont-maximumát.

Így, hivatalosan 1100 pontból játszottunk volna, de a Kroxigor bányászaim ügyesek voltak (2D6-tal 10-et dobtam) és 100 aranyat termeltek ki nekem a frissen felhúzott bányámból, egyetlen kicsi területemen, ugyanis 1 kőkemény birodalmi pontot szereztem az előző csatában. 

Bredar az előző játékában nyert (szintén Lizardok ellen), majd rombolt, épített, szkink rabszolgákkal bányásztatott, így vagy 130 aranyra tett szert, és ezeket az aranyakat bizony mind a ketten a sereg fejlesztésére szántuk - bár az nem igazán világos számomra, hogy a Pink Horrorok, Démonkutyák, Káosz ivadékok miként tudják felhasználni az aranyat, illetve melyik csápjukkal is ragadják azt meg, melyik szájukkal isszák a Káosz-kocsmában vásárolt üveges elfvért... (de ha elengedem a képzeletemet, akkor mondjuk el tudom képzelni, hogy a káosz-varázslók fortyogó üstök fölé mélyedve az aranyat átalakítják, és ezekből a folrtyogó warp-üstökből mindenféle rózsaszín húscafatok másznak elő... )

Sajnos a Káosz valóban megfertőzte a Games Workshop dizájnereit, mert a Káoszt évezredek óta visszatartó Gyíkemberek népének továbbra sem sikerült visszatartani a terjeszkedésüket, hála elfajzott Seregkönyvüknek...

Szerencsére, már csak 141-et kell aludni, és a Gyíkemberek népe újra méltó helyét fogja elfoglalni a Káosszal vívott küzdelemben, és apró Pink, Spawn és Blood cafatokara fogja szaggatni a mostanság Káosz sereget vásárló játékosok babáit.

És vehettek új sereget, mwhuhahahahaha! (az új csúnya Kroxigorokkal, nyeenyee)

A Tovább után pedig jöjjön a csatalírás.

Újabb 40K-s csataleírás:

 http://tengersam.blog.hu/2008/10/08/meglepetes_74

 Nagy reményekkel álltam neki a csatának, mert minden csata elején választani kell egy Eseményt a kampány során, és én úgy döntöttem, hogy a Scout Event-et választom, azaz Dasco-nak előbb fel kellett állítani az egységeit, és utána raktam én fel az enyéimet. Ez tök jó is lett volna, ha a démonok nem iszonytatóan táposok. Na jó, abbahagyom. 

Tehát, ellenem jött egy osztag Bloodletter (vagy mi) benne egy Heralddal (vagy mivel), egy adag kutya és pink horror, bennünk a varázsló-izé. Mögöttük 6 darab fúria repkedett mindenre készen. Jómagam 4 Kroxigort, 3 Terradont, 3 Szamalandrát, 5 Cold One lovast és 2 adag szkinket hoztam – utóbbiakat Javelin-nel köpöcső helyett, és meglepetten tapasztaltam, hogy hasznosabb tud lenni – de erről majd később.

A Tovább mögött pedig részletesen a csata...

A Kristálycsarnok belekezdett egy jó kis Mighty Empires kampányba 8-10 fővel, amin szerencsére el tudtam indulni a Lizardmen seregemmel. Hogy a választásom jó volt-e, azt nem tudom, bizonyos tekintetben jó, ámde sokban nem jó. Miért is?

Nos, a többiek seregei jelenleg a következőkből állnak: 3 Káosz Démon, 1 Vámpír, 1 Dark Elf, 1 High Elf és velem együtt két Lizardmen. A liziken kívül csupa egy éven belül megjelent seregkönyv, nem beszélve a köz által elismerten irreálisan tápos Démon seregről. Szerencsétlenségemre eddigi két csatámat ezek ellen a tápförmedvények ellen kellett megvívnom, és azt látom, hogy ha egy átlagos kockajárást veszünk alapul, akkor apait-anyait beleadva Lizikkel egy döntetlen lehet kihozni 1000-1200 pont környékén. Aki állításomat szeretné megcáfolni, annak állok elébe, kérek (vagy proxizok) egy Démon sereget, és bármikor elverem a Lizardokat velük. De nagy valószínűséggel minden fajt, bárki is játsszon velük.

És komolyan gondolom, várom a kihívásokat.

Azért választottam mégis a kedvenc fajomat, mert szeretném csínyját-bínját kitapasztalni a seregnek a márciusi új seregkönyv megjelenéséig, hogy akkor úgymond jobban átérezhessem a különbségeket és azt is képzelhessem, hogy egy új fajjal játszom.

Aztán az elmúlt két sorozatos kudarc oda vezetett gondolatban, hogy csak azért veszek egy démon sereget, hogy versenyeken azzal brillírozzak. Aztán rájöttem, ez az elveim feladása lenne, mert egyrészről a figurákat nagyon gusztustalannak tartom, továbbá nem a játékról szólna az egész.

És akkor lassan jönni fognak a csatalírások is... 

Harmadik csatám HatesHiganai ellen játszottam, szintén Wood Elfekkel jött, az ő szemszögéből készült csataleírást itt olvashatjátok: RPG.hu fórum

 Meg is tapasztaltam egy kicsit a másik oldalról most, hogy milyen sok múlik a pszichológián. Amikor megláttam, hogy Wood Elfek lesznek az ellenfeleim, szinte ugyanazzal a sereggel, el is ment a kedvem a játéktól, nem figyeltem annyira a felpakolásnál, de szerencsére annyi lélekjelenlét volt bennem, hogy relatíve jó felállást hozzak ki. Jobb oldalra raktam a 3 íjász csapatomat (és a Wild Ridereket) szemben 2 driád osztaggal (köztük volt egy Branchwraith is), jobb oldalra pedig minden mást: a driádokat, treement, a kardtáncosokat, hősöket. Eldöntöttem, hogy itt bizony nem fogom azt a hibát elkövetni, mint az előző 2 játékban, hogy bújtatom a treement, hanem ki fogok törni, és éket verek az ellenség vonalába, az íjászaimmal meg lelövök mindent, amit csak lehet a másik fronton.

Persze mint egész nap, az ellenfelem kezd, taktikai mozgások után lő egyet az ágyúval, és én elfehéredett arccal látom, hogy béna voltam és a kardtáncosok kilógtak az erdőből, mögöttük a generális, a 2. szintű varázsló. Ágyú lő, repül a golyó, át mindenen, generálisom meg lyukkal a szíve helyén eldől. „Kész”, gondoltam – „Innen végem, övé a mágia fölény”. Lélekben feladtam, elment a kedvem, készen voltam… és akkor mint Rambó, felálltam a földről és mondtam magamban: „most megmutatom”. És megmutattam.

Innentől kezdve nem térek ki a mágia fázisra, végig uralhattam volna, de így az ellenfélhez került a fölény, és végig lövöldöztük a fák énekéket, hogy az erdőben álló egységeket sebezgessük, amiből persze én jöttem ki vesztesen, a Lordom be is kapott két woundot, amikor egy Treemen által énekel Tree Sing-et nem sikerült dispelleznem 2+ -ra. Azt hiszem mást nem is nagyon sikerült elérni mágiával.

Akkor folytatom a lövési fázist: a felállításnál figyeltem, hogy 31”-re álljak fel az íjászokkal, ezért az ellenfél így nem tudott rájuk lőni, de a Scoutjaimat leszedte, talán még 1-2 Driádot vagy Kardtáncost is, de én még mindig nem ocsúdtam fel a generális elvesztéséből, az ellenfél vérszemet kapva dobálta a kockákat.

Első körömben elindultam előre mindennel, és igaza is lett Csongornak, ellenfelem ugyanazokat a hibákat kezdte elkövetni, mint amiket én is csináltam: félt kijönni az Ancient Treemennel az erdőből, odébbállt a Wild Riderekkel, taktikázott, de valójában én irányítottam.  A 30 íjász meghozta a maga pusztítását, hullottak a driádok jobb oldalt, és itt is azt a hibát követte el ellenfelem, amit én szoktam: elindult felém nagy svunggal, és amikor látta, hogy hullanak a driádok, akkor kitért előlem, majd körök múlva indult el újra az íjászaim felé a megmaradt driád osztaggal, akik ugyan elértek egy íjász osztagot, de a játék végére lelőttem őket. Ugyanez történt a Wild Riderekkel, akik előbb megindultak felém, majd visszahúzódtak, majd megint pozícióba próbáltak állni, aztán már csak ketten maradtak, majd egy se, és csata nélkül elhulltak.

Eközben a bal fronton a 2 driád-2 kardtáncos-1 treeman ékem tovább húzódott előre és kicsit balra, majd mindent megrohantam, ami csak a rohamtávomba ért, így a későn kimozduló és bujkáló Ősi Faember már nem ért csatába a játék végéig. HatesHiganai hihetetlen módon dobálta egyébként a wardsave-eket, az utolsó körökben meg bújócskáztunk kicsit, végül a körönként 30 lövés az íjászoktól és az 5 no-armor saves lövés szépen felmorzsolta az ellenfél seregét, szinte csak az Ancien Treeman maradt fent meg 5 Glade Rider nála.

Kis győzelem lett, így 30 ponttal fejeztem be a napot. Volt mázlim, volt pechem, nagyon sokat tanultam, szóval mindenképpen pozitívan jöttem ki.

Várom a következő Ligát, és köszönöm a szervezőknek, nagyon jó volt! :)

 Második csatám a rettegett Skavenek ellen történt Csongor vezérletével. Azért rettegett, mert eddig mindig kikaptam ellenük: egyszerűen mindig félek közel menni hozzájuk, mert lelőnek és levarázsolnak, és ha le is verek valamit, akkor az ellenfelem mindig nevet, hogy „haha, ez 50 pont volt”. Szóval pszichológiából már el is buktam a csatát, ráadásul Csongor zseniálisan használta ezt ki, mikor látta, hogy szenvedek az elhulló íjászok láttán, és hogy nem merek megindulni, ezért végig ő dominált. Szerencsémre csak azért lett döntetlen, mert hála lassú játékomnak, lejárt az idő, különben mészárszékké alakult volna a pálya. Rengeteget hibáztam, de szerencsére sokat tanultam belőlük, és Csongorral a meccs után átbeszéltük a csatát, és sok-sok segítséget kaptam tőle.

Felállás után Csongi kezdett és az első körben lelőtte az egyik íjász osztagomat:

 Egyszerűen kinullázódott az agyam, nem használtam ki azt, hogy én 30 inchre lövök (hiba), míg ő csak 24”-re varázsol, és féltem az 50-80 pontos osztagaitól, nem indultam el előre (hiba), végig bujkáltam, és hagytam magam szépen lassan felmorzsolni, hülyeségeket csináltam… Eh, nem is jó visszaemlékezni erre az egészre. :)

 Mint látszik, a bal oldalt bujkáló kardtáncos osztagommal úgy rontottam ki, hogy utána a megfutó rabszik mögött pont le tudtak lőni és varázsolni (hiba). Feleslegesen lekötöttem egy 50 pontos osztaggal a Wild Rider-eket (hiba), a driádokkal bedőltem egy csalirohamnak (hiba), a scoutokkal nem rohantam meg az ágyút (hiba), és úgy egészében véve nem csináltam semmit. Nem is ejtenék erről több szót, csak annyit, hogy nagyon tanulságos volt, és szerencsére ezt már tudtam alkalmazni a következő csatámban…

Változatosság kedvéért egy kis 40K-s csata:

 http://tengersam.blog.hu/2008/10/02/harmadik_menet_1

 Szombaton első csatámat Bomli és az ő új Dark Elfei ellen vívtam. (Megjegyzem nevetségesen táposak a Hidrák a maguk 7 (hét, igen) darab S5-ös támadásukkal). A terep érdekesen alakult, mert mocsárnak lettek titulálva a – szerintem – erdős területek, de sebaj, mi skirmishek vagyunk, mondtam magamban, hát szépen elhelyeztem mindent a mocsarak mögé, ha jönni akarnak az Elfek, jöjjenek, de úgy is én fogok rohamozni. Végül sajnos erre nem került sor, mert lassú játékom miatt a 4. kör felénél véget ért a játék, számomra a lehető legrosszabb időben, mert az én körömre már nem került sor. 

Az első kört gyorsan lezavartuk, mivel Bomli kezdett, aki se lövő egységet nem hozott, és a tekercshordozó varázslója nem is varázsolt semmit. Sajnos nem tudtunk megegyezni abban, hogy a domb kitakarja-e a sárkányt, és AtiPati dobott egy 4+ -t, és így az első körben Bomli jól eldugta egy domb mögé azt a böhöm dögöt, nem tudtam rá lőni a No-Armor-Save –es nyilaimmal. 

A képen is látható DarkRider osztagok közül a keleti oldalt próbált sunnyogni, és az egyik szekér is a jobb oldali íjászaimat és driádjaimat vette célba. Én a sassal próbáltam csalogatni egy rontott rohamba, és úgy sikerült helyezkednem, hogy pontosan 14 inchre álltam be, így a Cold One szekér elért, és túlfutott Bomli körében az íjászokba. Eközben oldalt a Dark Rider-ek lepattantak a Driádokról és elfutottak a pályáról. A harmdik kör környékén ezen a fronton az újászok közül egyetlen egy (!) nem élte túl a rohamot, de sajnos elfutottak és nem érte utol a szekér őket, majd Bomli körében a Stupirity tesztet is elrontották, szóval valahogy így nézett ki a helyzet a 3. kör környékén:

 Csak a negyedik körben tudta két szekér is bedarálni szegény íjászaimat a jobb oldalt, akik azért még előtte – mint az a képen látható – még 2-2 –re csökkentették halálos sorozatokkal a Cold One lovasságokat, akik nem csináltak semmit a játék alatt.

Eközben a bal oldalt a mocsár tövénél emígyen alakult a helyzet:

 A hidrák nyomultak előre, a sárkány pedig bujkált, közben sikerült eléggé lesebeznem a hidrákat. Sajnos, a képen látható üres base-zel jelzett hidra pont meg tudta rohanni a kardtáncosokat, mivel nem tudtam, hogy a mocsáron ő skimisherként közlekedik, aztán már nem volt megállás: levágta őket, és túlfutott a lovasokba, akiknek a helyezkedését sikerült elrontanom. A Treemen-nel is sikerült hibát hibára halmozni, nem forgattam be, nem rohamoztam ki, de azért a gyökértámadásokkal sikerült egy hidrát a túlvilágra küldenie. És pont, mire az én köröm jött volna, és a Treemen szépen kirontotta volna a hidrára, sajnos véget ért a csata.

A képen még látszik, hogy a varázsló-kardtáncos-nyargaló háromszög mellett pont volt egy hely a sárkánynak, aki oda be is repült, és le is fújt két kardtáncost, akik utána hiába rohanták meg a sárkányt, sajnos a killingblow-s móka nem jött össze, így elhulltak a sárkány csapásai alatt.

És az utolsó körben ez a sárkányfióka pont elérte rohamból az alter Lordomat, persze ha lett volna köröm, akkor szépen elfutott volna, rallyztam volna, és nem bukok 300 pontot. Így kis vereséggel végződött a csata, tanultam belőle, de azért elég jól kihoztam amit lehetett – de hát a Treemennel bátrabban kellett volna, mind a lovasokkal. Kikaptam - megérdemelten - 13-7 -re.

 A szombati Liga nagy felismeréseket és sok-sok tapasztalatot hozott számomra. Leginkább azt, hogy NAGYON keveset játszottam eddig, magamban felidéztem az elmúlt pár év játékát, és rájöttem, hogy Wood Elfekkel összesen 14 meccset játszottam a Liga előtt. És meg is látszott, hogy bizony ez versenyre nagyon kevés. Ehhez, ha hozzáveszem, hogy mondjuk Lizardmenekkel kb. 8 meccs van mögöttem, és Empire-rel pedig kb 12, ez összesen 35-40 játékot jelent az elmúlt két-hátom évben, amiből tulajdonképpen az ideieket számítanám igazi csatának, mert előtte csak bábutologatás volt.

Aztán nagy dilemma számomra a saját hülyeségem, hogy három fajjal szeretnék játszani, így aztán a tapasztalatok elaprózódtak, de mind a három fajt nagyon-nagyon szeretem. Na mindegy. 

 Néhány hónappal ezelőtt Lyacannal játszottam egy baráti csatát a DS-ben, ahol is 2250 pontnyi Lizardmen állítottam elő Lycan Wood Elfei ellen. Szerencsére, mivel magam is rendelkezem WE sereggel, ezért igen jól ismerem őket, és nem érhettek meglepetések - ennek ellenére értek, mert ellenfelem hozott egy osztag Eternal Guard-ot és Treekineket is, amikkel jómagam még sosem játszottam. Ez a meglepetés majdnem a generálisom életébe került.

Ez a generális pedig egy jó öreg (szó szerint) Slann volt: második generációs, megpakolva minden mágiát elősegítő Sacred Plaque-vel, varásztárggyal és két Skinkkel. Mindez - mármint maga a Slann - 625 pontba került, mert BSB-ként magával vitte (ha már WE-k ellen játszok) a -1 tohit-es zászlót lövések ellen. Ha hozzávesszük a két Priestet és egy 21 fős Saurus blokkot két jellel, akkor ez 1250 pontnyi mágiát és a hozzá tartozó védelmet jelent.

A sereg Quetzl jelet viselt, azaz minden szkink és saurus osztag +1 mentővel rendelkezett, plusz a nagy saurusz blokknak vettem még egy Tlazcotl jelet, amivel immúnisak lettek a pszichológiára - így készültem arra, hogy lőni fognak és a Treemen meg a driádok fogják szorongatni a Slannt tartalmazó egységet - ér előrelátásom helyesnek bizonyult.

 A felállás után valahogy így néztünk ki: 

  Néhány szó a seregről és a terepről: Mivel szerencsémre én választhattam oldalt, lehetőségem nyílt arra, hogy Lycant megfosszam a déli dombságtól és erdőtől, de így sajnos nem tudtam az észazknyugaton fekvő tavacska előnyeit kihasználni és Lycan ügyesen oda rakta le egyik Driád  osztagát, így a kaméleonok nem tudtak oda bújni. A tó mellett az erdőben rejtezett az Eternal Guard osztag, mellettük egy csapat íjász, majd a ház mögött megbújva még Driádok, s a ház mellett a Treekin és a maradék két íjász csapat várt csatára készen. Jómagam egy kisebb és egy nagyobb dombot tudhattam magaménak, ez utóbbira helyeztem a fő szaurusz osztagomat, mellé jobbról és balról a lovasokat és a terradonokat bújtatva. A szalamandrákat a kisebb domb mögé raktam, és a 3 szkink osztagot egyenlően elosztottam az arcvonalon.

A Slann-nek sikerült 3 darad D6-os Magic Missile-t, egy 2D6-os MM-et és az 1W-ot raboló életerő szívást kidobnom - ami hihetetlenül hasznos tud lenni karakterek és nagy monszták ellen.

A csatát én kezdtem, taktikai mozgásokkal és helyezkedésekkel, lévén az első két körben nem nagyon akartam közelharcba kerülni, és féltem a Treekinektől rendesen. A kaméleonokkal kivonultam az íjászok háta mögé, hogy march blokkal hátráltassam a faemberkék előrenyomulását és megtizedeljem az íjászokat, majd hosszas gondolkodás után a Terradonokkal kirepültem az íjász csapat elé, hogy felfogjam a szaurus blokkra érkező lövéseket és a második körömben legyen lehetőségem a túlélőkel lerohanni az íjászokat. A délkeleti szkink csapatommal úgy helyezkedtem, hogy a veszedelmes útörzőket ki tudjam vonni a forgalomból egy közeltávból megeresztett köpöcső sorozattal. A két papot tartalmazó (nyugaton) szkink osztaggal próbáltam a papokat úgy helyezni, hogy ők is tudják sorozni a MM-eket az elfekre. A Cold One lovasokat háttérbe helyeztem, hogy majd később meg tudják támogatni a Szaurusz blokkot, és a Szalamandrákkal nyomultam előre minden inchet kiszámolva, hogy úgy helyezkedjek, hogy az ellenfél a második körben se tudjon lerohamozni, de én mindig tudjam őt lőni. A Szaurusz blokk pedig ment előre, hogy ami csak lehet, az 24"-en belül legyen, a varázslövedékek hatótávján belül. Mwuhahaha.

Annak ellenére, hogy az ember ezer pontot rászán a mágiára, és elsütöttem egy körben 6 azaz hat Magic Missile-t, pár íjászon kívül nem sok mindent pusztítottam el, de sebaj, reméltem, hogy a sorozatos mágia fölény meghozza majd az árát. A lövési fázisban a kaméleonok kitettek magukért, szintén pár elffel lett kevesebb a terepen. 

Lycan korében taktikusan nyomult előre, kiszemelve célpontnak a seregem legerősebb és egyben legsérülékenyebb pontját: a Slannt és az osztagát. Az eternal guardok, a Treekinek és a középső Driád osztag harapofogóként indult el, hogy minden oldalról körbevegye a seregem magvát. Az íjászai ráfordultak a kaméleonokra és pozícióba helyezkedtek a későbbi lövésekhez, délen az útörzők pedig kibújtak az erdő szélére, hogy halálos lövéseikkel megtizedeljék a slannt védő osztagot. A mágia és lövés fázisról konkrét emlékeim már nincsenek, azt tudom, hogy elhullt pár szkink innen-onnan, 1-2 szaurusz is, ami igencsak fájó pont volt. Szerencsémre 1 Terradon halt csak meg, így nem kellett bepánikolniuk.

Körömben ezek a kis repülő lények le is rohanták a keleti íjász osztagot, és egy gyors kis hezitálás után a délkeleti szkink osztag hősi rohamra indult az útörzők ellen, hogy lekössék őket. A szalamadnrák pozícióba helyezkedtek egy ügyes kis fújásra a Driádok ellen, a középső szkink osztag pedig visszavonult a hegy mögé, a nyugatiak pedig a domb mögött bújtak meg és helyezkedtek, hogy az eternal guardok oldalát lássák majd. A mágia fázisban amit lehetett, azt lőttem, hulltak az íjászok és az örökké való őrök. Most kell megemlítenem Lycan igencsak elmés varázstárgy választásairól, miszert az elfek dispell-újradobó varázstárgyát hozta ellenem, amivel igencsak megkeserítette az életemet, mert a semlegesítő tekercsek meg ez eléggé hatásos volt ellenem.

A lövési fázisban sok minden nem történt, pár túlélő kaméleon még püttyögött egy kicsit, a szalamandrák hozták amit kell a driádokon. És eztán jött a hősi közelharc, ahol hatalmas egységek csaptak össze: a terradonok irtottak, majd nehogy egy üldözés során belefussanak az íjászok mögött éppenhogy kilógó treekinekbe, ezért a megfutamodást választottam (hit-and-run attack) - balszerencsémre, mert siekrült egy óriásit dobnom, és a repülő lényeim két miliméterrel beértek a délkeleti erdőbe, és putty - megsemmisültek. Utálom a hülye warhammer szabályokat.

A szkink-útörző összeütközés mókásan nézett ki, ahogy a két skirmish osztag felállt 1-1 sorban. A szkinkek persze nem remekeltek, el is futottak. Az útörzők ugyan maradtak, de a játékra már nem voltak hatással 1-2 szaurusz leölésén kívül, mert a domb mögött sunnyogó pap lemágiázta a maradékot a következő körben, ezért nem fogok már rájuk kitérni a későbbiekben.

Lycan második körében nyomult előre és tökéletes pozícióba helyezkedett a Szaurusz blokk előtt: balról az örökké való őrök, szemből a treekinek és jobbról egy nagy osztag driád. Ha ez az üllő-kalapács-harapófogó összecsattan a következő körben, akkor bizony nekem lőttek, és hát meg kell valljam, kétségbe is este mert láttam elveszni a csatát.

A mágia fázis hatákony volt, pár varázslatot nem tudtam megfékezni rossz kockajárásomnak köszönhetően, így a driádok már terrort okoztak és jópár szkink is elhullott. Itt egy kicsit rágyúrtam a pszichológiára, hagytam Lycant megörülni a Terrort okozó driádoknak, és úgy csináltam, mintha ez engem nagyon zavart volna, hiszen tudtam, hogy a szauruszokat a legkevésbé sem érdekli se a félelem se a túlerő se semmi. A lövési fázisban lenyilazták a maradék kaméleont is, és még pár szauruszt, közelharc nem volt, és jött az én harmadik köröm, avagy a Nagy Kitörés.

Elsőnek is, segítségemre volt a pontosan erre az esetekre előkészített Cold One lovasság a jó öreg mozgatós zászlóval, akiket is odatoltam 1 inchre az Eternal Guardok oldalába. Másodszor, a jobb oldalra áttolt szkink osztag öngyilkos rohamra indult a Terrort okozó Driádokba, hogy elcsaklja őket onnan. Harmadszor, és itt most vagy mázlim volt vagy Lycan nem figyelt oda eléggé, a Szauruszok rohamtávjában benne volt a Treekin osztag: meg is rohamoztam őket, hiszen ha ők rohantak volna, akkor az sokkal halálosabb lett volna számomra. Így kerültem ki nagy megnyugvásomra a halálos szorításból, amely majdnem a vesztem okozta. 

Mindezek mellett úgy döntötttem, hogy a szalamandrákkal jobban járok, ha megorhanom az északi Driád osztagot, mint hogy fújoassam őket. A mágiafázisban a Slann sajnos sok mindent nem látott, amire varázsolni tudott volna, de sikerült kihasználnom, hogy arra is tudnak a Slann-ek varázsolni, amit a szkinkek látnak - így sikerült a kis varázslónőt eltűntetnem és egy sebet vinnem a Lordba. A lövési fázisomban nem történt semmi, és a közelharcok során sikerült megfuttatnom a Treekineket sok sok seb kiosztása után. A hősi halálba küldött szkink osztag hősi halált halt illetve futott, és sajnos a driádok maradtak a helyükön. A Cold One lovasság is helyt állt magáért, de sajnos a BSB-s osztagot igen nehéz megfuttatni, plusz említettem, hogy a generális fel volt szerelve minden jó dologgal, például First Strike-os amulettel, ami később igencsak megkeserítette az életemet. 

Lycan harmadik körében hátbatámadta a driádokkal a Szaurusz blokkot, amitől igencsk megijedtem, de szerencsémre a 3+ -os páncélmentő és a T4 nagy segítségemre volt a túlélésben, így megnyertem a közelharcot és meg tudtam foldulni - ami azt eredményzte, hogy őbékasága már rálátott mindenre - aminek sok haszna nem volt, mert az összes túlélő elf osztag közelharcban volt. 

A hátralévő 2-3 kört innentől már röviden összefoglalnám: a driádok kitartottak, mert Lycan valami hihetetlen módon dobálta folyamatosan az ötöket-négyeket-hármakat törésteszre, így a játék utolsó körében is közelharcban állt a szaurusz blokkom. 

Az örökkévaló őrök a két hőssel szép lassan bedarálták a Cold One osztagomat, levágták őket mind egy szálig, így köpőcsövekkel, szalamandrafújással és repkedő varázslövedékekkel végül le tudtam szedni az egész osztagot, egyedül a Generális élte túl az ütközetet. 

Summa summarum: nem vagyok meggyőződve arról, hogy az 1000 pontnyi mágia behozza-e az árát, talán pszichológiai szerepe nagyobb, amikor az ember látja figurái elhullását úgy, hogy nem tud ellene mit csinálni. Mindenesetre imádok varázsolni, egyik kedvenc modellem a Slann, és szívemhez legközelebb álló sereg a Lizardmen, így sokszor fogok még ilyen sereggel játszani...

 A Border Princes térkép keleti részén a Birodalom megállíthatatlan menetelését és tündöklését láthatjuk: a játék kezdete óta ugyanannyi kör alatt, míg az elfjeink 4 csatát is lejátszottak, a Káosz és Birodalmi zászlóaljak sokáig kerülgették egymást, félve a megütközéstől, így összesen kettő, totális győzelmemmel végződő játékot vívtunk. Nekem sikerült sok területre szert tennem és közben elvenni a Káosztól.

A játék közepe felé csattant össze végre a két sereg: a Birodalom mészárszékké változtatta a csatát és szétzilálta a Káosz erőit, és mivel nem volt már elég Káosz uralta territórium, hogy fenntartsa a szétvert, majd újból összeállni kívánó zászlóaljat, ezért ettől a zászlóaljtól végleg el kellett búcsúznia Cs barátomnak.

Ugyanerre a sorsra jutott a második káosz zászlóalj is, mint ahogyan azt a korábbi csataleírásban olvashattátok. A harmadik – és egyben utolsó – káosz sereg beásta magát a fővárosba, ahol is 3 oldalról szorongatom, azaz a következő csatát 200 pontnyi előnnyel fogom megvívni. Amint sor kerül rá – remélhetőleg még idén ősszel – meg fogom veletek osztani, gondolom Cs barátom megvárja az új seregkönyv megérkeztét, hogy az új tápos és ismeretlen egységekkel verje szét a tündöklő birodalmi seregemet.

Íme ez az egész tetszetős csataleírás, In Character:

 http://www.inkvizitor.hu/viewarticle.php?c=376&{sid:}

 2000pont Dark elves vs Wood elves.

Ha esetleg bárhol a neten ráakadsz egy terjedelmesebb csataleírásra (lehet az angol nyelvú is), esetleg Neked van ilyen valahol máshol, kérlek ne habozd velem megosztani, hogy megoszthassam a nagyérdeművel. 

  Eleddig nem ejtettem szót a Border Princes kampány másik két seregéről, Cs. barátom Warriors of Chaos,- és az általam uralt Empire hadakról. A korábban említett okok miatt a két lejátszott csatából az elsőre már nem emlékszem - csak arra, hogy nyertem - a második viszont annál elevenebben én emlékezetemben: ez volt az első megnyilvánulása a sok évnyi játék alatt nyert tudásnak, olvasásnak, fórumozásnak. Addig csak játszogattam, tologattam a bábukat és dobáltam a kockákat, de ebben a csatában minden lépésre gondosan ügyelve, óramű precizitással vágtam apró miszlikbe a Káosz sereget.

 Az ellen felállása valahogy így nézett ki: kb 15 fúria, 2 nagy lovas marauder osztag cséphadaróval, 2 osztag full cuccos lovag(fehér), 1 osztag kutyi, és 4 dragon ogre. 1 hős és 1 első szintű varázsló, kinek tekercs garmada volt az oldalára kötözve, hogy megpróbálja megállítani a Birodalom mestereit a mágiában.

 Jómagam úgy döntöttem, hogy nem hozok ágyút, mert az utóbbi időben olyan sok mindent nem tudtam velük kezdeni 1-2 figura leszedésén kívül - így Spec. választásként hoztam 6 Outrider-t és 6 Pisztolyost, két nagy osztag Swordsment, 2*5 csupasz lovagot, 2 varázslót és 1 papot – meg persze a Steam Tank sem hiányozhatott a seregből (bár inkább ott sem lett volna). A két kardos osztag detachmen-jeinek pedig fejenként 2*5 puskást választottam – ennyi fért bele az 1700 pontba. Ez sok kis létszámú puskás osztag a jó manőverezhetőséget és a taktikai mozgásokat zseniálisan támogatta: ha esetleg mozognom kellett, akkor lehet, hogy csak az egyik 5 fős puskás mozgott – és nem lőtt – amíg célra fordult, így minden körben lehetőségem nyílhatott lőni. Ha el akartam vezetni egy rohamot, akkor csak 5 puskást kellett beáldoznom, és a másik öt tökéletesen tudta addig lőni a túlfutott vagy félúton megállt egységeket – és nem kellett mind a 10 muskétást feláldozni.

 A csatát én kezdtem: lőni és közeledni akartam a Tankkal, hogy előretolt védőbástyaként megosszam, lekössem, eltereljem, szétziláljam az ellenfél arcvonalát. Nem tudom milyen meggondolásból 5 gőzpontot akartam generálni (azaz csak 6-os esetén bukhattam be), hogy lőjek és menjek, de természetesen 6-ost dobtam. Tanulság, – bár már mondták mások is korábban, de most a saját lecke megtanított – sose mondj 5 SP-t. Persze átkozódtam, és máris veszve éreztem a csatát, mert lőtávban semmi, a Steam Tank füstölt 9 sebponttal, varázsláskor egy kis puffanásnyi Magic Missile repült el, persze 1-est dobtam, de legalább leszedtem 1 Maradudert a sok fős osztagból.

Na de kicsit előre rohantam, kanyarodjunk vissza a felálláshoz: a terep igen szerencsétlenül alakult számomra, sehol semmi, csak egy domb az ellenfélnél, és a sarkokban erdők. Egy házacska szerencsére került majdnem középre (kicsit keletre), nem messze a deployment zónámtól. Így szinte tökéletes nyílt terep alakult ki a nyugati fertályon, ahol a káoszhorda akadálytalanul haladhatott előre. Az a fúria-kutya-maraduer sor mögé állította fel a kemény osztagait, hogy védje a golyóktól, és hogy előrenyomulva minél előbb hatástalanítsa a lövő egységeimet.

És most vissza az első körhöz: (még megemlítem, hogy az egyik varázslómmal és a pisztolyosokkal keletről próbáltam kavarni a ház mögül) A fenti peches kezdés után  a Káosz megindult, hogy a fúriákkal letarolja a pisztolyos és puskás könnyűlovasaimat, s az igencsak veszélyes marauderekkel hogy oldalba kapjon, és még mindig takarva, de már próbált kinyitni a végső csapásmérő osztagoknak.

Én korábban – számítva erre, hiszen mást nem is nagyon tudott tenni – a lovagjaimat már úgy mozgattam, hogy mindenképpen elérjék egy rohammal a fúriákat, ha meg szeretné rohamozni az Outrider-jeimet. Így a második köröm azzal kezdődött, hogy rátámadtam a fúriákra egy sima lovas osztaggal, olyan szögből, hogy ha engem üldöznek, akkor se érjenek el semmit. Ah, nem elfelejteni a Steam Tank gőzpont generálását: taktikusan már csak 3-at mondtam, hogy garantáltan meglegyen az SP az ágyúzásra, nem is volt probléma – de csak a vicc kedvéért előrerohanva a lövés fázisig elárulom, hogy Misfire-t dobtam az ágyúra, s a ST-nak maradt 7 sebpontja.

A pisztolyos osztaggal úgy helyezkedtem, hogy a Generális a lovagjaival egyetemben kénytelen legyen megrohamozni engem – mwuhaha – és a varázsló és 2 puskás osztag meg tudja majd sorozni mindenféle jóval. Varázslóim (fény)elemükben voltak, ellenállhatatlan erővel lőttek egy mágikus lövedéket és kihúztunk egy scrollt is a kezdő varázslótól. A muskétásaim ebben a körben sorozták a kutyákat és a maraudereket, az Outriderek pedig kivégezték a másik marauder osztagot – és a dragon ogrék bepánikoltak ettől! A közelharc során a lovagjaim megfutottak, de nem érték utol őket, és így rohamtávba (mint azt előre kikombináltam) kerültek a másik nyugati káoszlovag osztagnak.

A Káoszfattyúk második körében keleten a generális osztagával kirohamozott a pisztolyosokra, akik elfutottak természetesen, oldalukat mutatva a Steam Tank ágyújának és a puskacsöveim felének. Nyugaton üldözték a menekülő lovagjaimat a nyugati káoszlovagok, és a fúriák és a kutyák meg lerohanták az egyetlen látható és elérhető osztagot: az egyik detachmentet (amit persze előzőleg megfelelő szögbe állítottam). A maradék marauder lerohanta az Outrider-eket, akik jól megtizedelték őket.

A harmadik körömben a Steam Tank sikeresen generált 2 Sp-t hogy ágyúzni tudjon – juhúúú. (persze megint előre kell rohannom a történet teljességéért, miszerint az ágyúzásra megint dobtam egy Missfire-t – áááááá.). Keleten a pisztolyosok szépen kioldalaztak a káoszlovagok mellé – blokkolva a menetelést - (majd lelőttek egyet közülük). A generálisommal együtt a nagy Swordsman osztag befordult, hogy az üldöző-rohamozó kutyákat-fúriamaradékot szemből kapják. A másik lovas,- és Swordsman osztag várta a későbbi körökre számított káoszlovagok érkezését. A varázslóimmal helyezkedtem, és sikerült egy másik ellenállhatatlan erővel létrehozott varázslat, miszerint minden 12”-en belüli osztagot elborítja a Fény – nos, ez már sok volt a fúriáknak és a maradék maraudernek (akik közelharcban voltak). A másik varázsló pedig kiszedte a második tekercset is az ellenféltől. Lövési fázisom gyászos volt (lásd ágyú), a közelharcban pedig az öt puskás detach futott, a kutyák és a maradék 1-2 fúria belefutott a kardosokba.

Az ellenfél harmadik körében a dragon ogrék lemenekültek az asztalról (phű), nyugaton a túlfutott káoszlovagok befordultak rohamra készen a lefoglalt Swordsmenekkel szemben, a keleti káoszlovagok forogtak és elindultak a nyitott csapdám felé, hátukban a pisztolyosokkal. (egy pillanatra fagyasszuk meg az időd és nézzünk körül: eddig nekem veszteség 1 detach osztag, az ellenfélnek szinte már csak a két káoszlovas osztaga maradt, az egyik megtépázva és nyílt terepen marchblokkolva).

A negyedik köröm eleje jött, és engedjétek meg, hogy szóljak egy szót a hős Steam Tankomról, aki eleddig semmit sem csinált, csak ott állt a maga szerény 300 pontjával a dombon seregem mögött, maradt neki 6 Woundja. Ekkor – mivel még várt rám egy sértetlen káoszlovag osztag, akik azért nagy pusztítást tudtak volna véghezvinni – úgy döntöttem, hogy kockáztatok: vagy mondok 3 SP-t, és akkor 50% eséllyel be tudom rohamozni a nyugati káoszlovagokat, vagy 1 SP-t, és akkor 84% eséllyel sikerül lefújnom egy kis gőzzel őket, vagy 66% százalék eséllyel egy ágyúlövéssel át tudom vinni az egész sort. Ez utóbbit választottam, és persze dobtam egy ötöst: a Steam Tank békésen álldogált továbbra is. Grr.

A mágia fázisban tovább ritkítottam a keleti lovagokat és elpusztítottam a varázslót, a lövési fázisban leszedtem a maradékot: csak a generális és egy zászlós maradt. Nyugaton továbbra is nyertem a közelharcot papékkal, elpusztítva a csatatérről mindent, ami nem káoszlovag.

Az ellenfelem ekkor feladta, mivel keleten egy lovagja és generálisa maradt egy teljes osztag lovaggal és swrodsmannal szemben, pisztolyosokkal a hátukban. Ugyan nyugaton maradt 6 káoszlovag, nekem meg szinte minden más, a papnál ott figyelt a Von Horstman's Speculum (na meg a ST 5 woundon), de nem volt lelkiereje végigjátszani – amit teljesen megértek.

Valamiért nem megy. Dolgozok rajta. 

--- már jó :)