Cs barátommal néhány hónapja belekezdtünk egy Border Princes kampányba, fejenként két-két sereggel, 1500 pontos "zászlóaljakkal". Jómagam a Wood Elfeket és az Empire-t vezetem győzelemre, Cs pedig a fennhéjazó High Elfeket és a Mortal Káosz sereget. (A későbbiekben visszafelé haladva az időben felelevenítem a korábbi csatákat, amelyek a jelenlegi kialakult helyzethez vezettek.)

A kampány kezdetekor a nemes elfek az északnyugati területeken kezdtek terjeszkedni, a káoszfattyak pedig az északkeletin. Az erdei elfek főhadiszállását próbáltam erdős területre rakni, így a fajtársakhoz kerültem közel, míg a birodalommal a káoszt terveztem megszorongatni.

  Az ellenséges elfek végül is sorozatos erőfölénnyel ostromoltak, a csaták legtöbbször döntetlennel vagy kis győzelemmel/vereséggel végződtek. Az utolsó csatában a High Elf generális már kiismerte az erdei taktikámat, és mind lélekben, mind seregben felkészülten állt fel ellenem.

A térképen található Aldium városát az elfjeim hajtották uralmuk alá, ez pedig nagyban segítette a seregem kiválasztását: mivel a múltkori csatában az első néhány kör abból állt, hogy melyikünk íjászai lőnek le többet az ellenfél íjászai közül, ezért most egy kissé rendhagyó, csak közelharcos, csatáralakzatban harcoló sereget állítottam fel, mégpedig hála Aldiumnak, két Faemberrel. Egy-egy sereggel támogattuk a harcoló zászlóaljakat, így a Border Princes szabályok miatt 1700 pontért hoztunk babákat.

Három osztag Driád , két osztag Kardtáncos és a két Faember alkotta seregemet, két második szintű varázsló csupaszon és a szokásos Alter Noble, kétkezes fegyverrel, Helm of the Hunt-tal (+1A roham körében), Hail of Doom Arrow-val (3D6 S4 lövés). Az ellenfél 2 Dragon Prince nehézlovasságot, 1 Ellyrian Reaver könnyűlovasságot(fehér), 2 íjász és 2 Repeater Bolttrhower osztagot, 10 Phoenix Guard-ot, és 2 lovak vontatta szekerethozott. A hősök két első szintű mágusból álltak – tekercsekkel felszerelkezve - és egy Dragon Prince nemes vezette a sereget.

Az ellenfél taktikája – tanulva a korábbi csatákból – egyszerű volt: készült az lövések ellen, ezért minél előbb közelharcba akart kerülni, és közben a Drain Magic-kel folyamatosan gátolni a Fák Éneke varázslataimat – közben a nyílágyúkkal és az íjászokkal lőni amit csak lehet. Jómagam terve az volt, hogy a sok kis – de veszélyes – osztaggal támogatom a Faembereket, és ha lehet, az egyik oldalon megindulok egy hullámmal előre, és egy második hullámmal utána oldalba illetve hátba kapom a csalinak nekiment osztagokat.

A tervem persze nem működött, és sokat is hibáztam a játék második felétől kezdve, Athen Loren szellemei pedig eltakarák szemüket, így csak magamra számíthattam a csatában. A Nemes Elfek védnökei sem mutatták jelenlétüket, sehol sem halt senki hősi halált, nem feszültek a csapatok a végsőkig egymásnak, a nyílvesszők nem találtak védhetelen pontossággal, és a mágia sem tombolt - sőt.

folyt köv...